Perczel-kastély

Kereső betöltése
name: 
Perczel-kastély
home
type: 
castle
settlement: 
Rózsafa
county: 
Baranya
Perczel-kastély
data
pontos helyszín: 
Bodorfapuszta
főbb jellemzők: 
1913-ban, feltehetően Pilch Andor pécsi építész tervei szerint készült, a kései historizáló és a kései szecessziós stílusok jegyeit ötvöző kastélyépület.
description
description: 
1913-ban, feltehetően Pilch Andor pécsi építész tervei szerint készült, a kései historizáló és a kései szecessziós stílusok jegyeit ötvöző kastélyépület. Rózsafa nyugat-baranyai kisközség külterületének Ny-i szélén található Bodorfapuszta (Bodorfa). Szigetvártól DK-re, sík vidéken, egy kis erdő mellett fekszik. Az anyatelepülés irányából semmiféle autóútja sincs. Földúton is csak a tőle D-DK-re eső Katádfa község irányából, v. É-ról, a 6-os főútról, v. ÉNy, Szigetvár felől megközelíthető. Jelenleg már csak néhány lakosa van a DNy-i részén álló, pár, kisebb házból álló telepnek. Ezeken kívül már csak egy épület található Bodorfapusztán, az egykori Perczel-kastély. A puszta területét régen kettéosztó, és a külvilággal összekötő É-D-i (pontosabban É-ÉNy-D-DK-i) irányú földút Ny-i oldalán fekszik a vizsgált, hrsz. 0163 ingatlan. A szabálytalan négyszög alapformájú, 2 ha 8960 m2 területen a koros fák - köztük díszfák - az itt volt park maradványai. Északi sávján egy Ny-ra leágazó földút ide eső szakasza húzódik. Ezzel szemközt, az É-D-i út K-i oldalán, a vele párhuzamosan futó vizesárok előtt, egy kőkereszt áll. A kastély telkének kb. a közepén ásott kút található, amely régen bizonyára motoros szivattyúval működött. Ma már nem ad vizet, állítólag betemették. A lakott külterületi helyen az egyetlen, működő közmű a villany. A pusztát Ny-ról kis erdő (Bodorfai erdő) határolja. Az egykori park K-i részén, az É-D-i földúttal párhuzamosan áll a földszintes kastély. Hossztengelye É-ÉNy-D-DK-i, de az alábbiakban, az egyszerűség kedvéért, úgy írjuk le, mintha É-D-i hossztengelyű lenne. Beépített alapterülete 583 m2. Falazatainak anyaga nagyméretű tégla, a külsők és a belsők is vakoltak. Tömegalakítása, homlokzatarchitektúrája a kései historizáló és a kései szecessziós stílusok ötvözését mutatják. Az alápincézetlen épületnél külső járószinttől valamivel magasabb a belső padlószint, amit lábazati rész építésével értek el. Ez az enyhén lejtős terep miatt a D-i részen magasabb. A jó tömegalakítású épület hosszúkás téglalap formájú tömbjét szimmetrikus elhelyezésben, középen, és a két végén, a nyeregtetős összekötő szárnyaknál nagyobb párkánymagasságú, ráadásul még attikafalakkal is megemelt, középső és sarokpavilonokkal bővítették. Ezek a hosszú homlokzatoknál közép-, és sarokrizalitokként jelentkeznek. Hangsúlyos megjelenésüket fokozzák magas manzárdtetőik. A ház eredetileg is szürke műpala héjalást kapott. Említést érdemelnek a míves bádogosmunkával készült, ovális nyílásokat keretező, padlásablakok, amelyeket újabban elloptak. A kastély hosszú homlokzatai hasonló megjelenésűek. A középrizalitok nyílásai félköríves záródásúak, a többiek vízszintesek. Utóbbiaknál a fenti stílusötvözet jegyeit mutató, vakolt keretelések és szemöldökpárkányok láthatók. A Ny-ra néző, 13 nyílástengelyes (2+2+5+2+2) főhomlokzatánál van a főbejárat. Szimmetrikus nyíláskiosztásának harmóniáját csak az É-i összekötőszárny egyik, másodlagosan ajtóvá átalakított ablaka bontja meg. Ezen az oldalon a sarokrizalitok erősebben kiugranak, mintegy oldalszárnyak kezdeményeiként. A hangsúlyosabb megformálású, magasabb, díszesebb középrizalitot erőteljes sarokpillérek szegélyezik, és jellegzetes timpanon zárja le. Ennek mezőjét függőleges lizénák tagolják, szélső sarkai levágottak. A mező közepén a Perczel család címere látható, amely az I. Lipót által, 1697-ben adományozott armálisukban szereplő címerképet követi. A falba beépített dombormű anyagát csak közelről lehetne pontosan megállapítani. Készülhetett kőből, de műkőből, v. akár mázatlan Zsolnay-kerámiából is, amire több példát ismerünk a korból. Az 5 nyílástengelyes középrizalit előtt kocsifelhajtót alakítottak ki, kétoldalt lejtőkkel, amelynek már csak a maradványa látható. Teljesen elpusztult a kocsifelhajtó Ny-i oldalának íves vonalú, alacsony, téglából épült támfala is, amelynek tetejét kőlapokkal burkolták, két végére pedig - a nyomokból ítélve - lámpákat, v. vázákat állítottak. Viszont, a bejárat felett még megvan a szép, kovácsoltvas konzolok tartotta, előtető, csak üvegezése hiányos. A túlsó, K-re, a földútra néző, 14 nyílástengelyes (2+3+4+3+2) homlokzat hasonló, de itt a sarokrizalitok csak kissé ugranak előre. A középrizalitnál csak 4, félköríves záródá A kastély, a későbbi átépítések ellenére, jórészt őrzi eredeti alaprajzát. Az összekötő szárnyak egymenetes, Ny-i oldalfolyosósak. Viszont a szélesebb pavilonoknál a folyosó Ny-i oldalára még egy vékonyabb traktus is került. Ennek megfelelően, a házon hosszában végigfutó folyosó vonala két helyen is megtörik. A szobák parkettái már mindenütt hiányoznak. A folyosón és a hozzá középen csatlakozó, Ny-i előtérben megmaradt az eredeti, egyszerűbb mintájú terrazzo padló. Megjegyzem, hogy egy forrás szerint a házban korábban központi fűtés működött. Nem kizárható, hogy még építése idején létesítették. Ma már nyoma sincs. A viszonylag nagy belmagasságú, belső terek síkmennyezetesek. A borított gerendás fafödémek alsó síkja stukatúros. A nyílászárók fakeretén néhol még megvan az egyszerű, késő szecessziós stílusú díszítés. A kastély nagyterme a K-i homlokzat 4 nyílástengelyes középrizalitja mögött van. Oldalfalait egyszerű profilú stukkópárkány zárja. Nem lehetetlen, hogy a későbbi rétegek egykorú díszítőfestések maradványait rejtik. Terét másodlagosan kettéosztották. Az alárendelt funkciók az épület D-i részén lehettek, amit az oldalajtó is mutat. Itt van a padláslépcső is. A szép ácsmunkával készült, vörösfenyő anyagú tetőszerkezet független a födémgerendáktól. Az összekötő szárnyak nyeregtetőinél egyszerű, kétállószékes, kötő és torokgerendás típust mutat. Sokkal bonyolultabb, a sarkoknál téglapillérekre állított, ill. a térdfalakra támaszkodó ácsszerkezet van a magas manzárdtetőknél. A padlóburkolatot padlástéglákból készítették. Építés- és birtoklástörténet Bodorfapuszta területét csak a XIX. sz. 2. felében - végén csatolták Büdösfához. A község 1866-os kataszteri térképén még nem része, csak Ny-ról határos vele. Az akkor még Baranya vármegye Ny-i határán található, Somoggyal szomszédos Rózsafa kisközség neve a XX. sz. elejéig Büdösfa volt. Ez a kkori. Vidosfalvá-ból vette eredetét. A lakosság kérésére cserélték, hivatalos eljárással, a jelenlegire. A község mai területén több, kkori. falu is volt. Közéjük tartozott Bodorfa is, amelyet XV. századi, okleveles említésekből ismerünk. A hódoltság korában elpusztult. A helyi hagyomány szerint, a Bodorfapusztán ma is átvezető földút volt a törökök Siklóst és Szigetvárt összekötő hadiútja. Ennek meg is lett a látszatja. A közvetett forrásokból ítélve, abban az időben a saltus ezen a vidéken is jelentősen terjeszkedett az ager rovására. Nem csak a megyehatár húzódott erre, hanem a XVIII. sz. 2. felétől a Batthyány és a herceg Esterházy uradalmak e vidéken kialakult birtoktömbjeinek határa is. A Mária Terézia-féle urbárium idején, 1766-1767-ben, a Bodorfapusztával ma is szomszédos falvak közül Büdesfa földesura herceg Esterházy Miklós, Dencsházáé és Katádfáé pedig herceg Batthyány Károly volt. Majd száz év múlva is hasonló a helyzet. Csak annyi változott, hogy a szabadságharc után a gróf Batthyány Kázmértól elkobzott mozsgói uradalom, vele a fenti falvak is, jórészt a bécsi bankár eredetű Biedermann család kezére kerültek. Az 1. katonai felmérés 1784-ben a mai Bodorfapuszta vidékén egy nagyobb, három oldalról még kiterjedt erdőségekkel körülvett, bizonyára eléggé fiatal irtásterületet mutat. Az itteni szántóföldek közepén még csak egy épületet jelölt a rajzoló. Ez az uradalmi puszta őse, amely vagy hetven év múlva, a 2. katonai felmérésen már a több, lakó és gazdasági épülettel rendelkezik, s kiírták mellé a Bodorfa nevet is. További gyarapodását mutatja az 1906-os katonai térkép. Ekkor már a földút két oldalán tucatnyi épület állt. Fontos megjegyezni, hogy még ezen sem szerepel a mai kastély. Van ugyan a környékén egy nagyobb, a XIX. sz. 2. felére tehető épület, ami akár úrilak is lehetett, de a kastély helyszíni vizsgálata és alaprajza azt bizonyítja, hogy nincs korábbi periódusa, nem rejt magában egy régebbi házat. Bodorfapuszta gazdája 1851-ben nagykéri Scitovszky Márton volt. Lehet, hogy a Batthyány birtok elkonfiskálása után jutott hozzá. Ekkor még nagy erdő tartozott a pusztához, amelynek mára csak a töredéke maradt. A megyébe bizonyára magas rokoni kapcsolata végén elkerült, felvidéki családból származó férfi egy Országh leánnyal kötött házassága révén szerezte meg a Szigetvár melletti Zsibót birtokát. Végül baranyai és somogyi jószágai hasonló módon, leánya kezével, a bonyhádi Perczel famíliának jutottak. A nagyhírű bonyhádi Perczel família törzse, a bőséges gyermekáldás révén, sok ágat növesztett. Viszont ahogy nőttek számban, úgy aprózódott el az ősi birtok. Nem egy Perczel fiúnak csak házassága révén került uradalom. Közéjük tartozott Perczel Vilmos I. (1834-1930) is. Bonyhádon, a család ősi fészkében született, a Tamás ágból. Fiatal korában, pesti egyetemen folytatott bölcsész stúdiumok után, évekig Garibaldi seregében, Türr István tábornok segédtisztjeként harcolt Itáliában. 1875-ben vette feleségül nagykéri Scitovszky Máriát (1851-1929). Vele jutott Zsibót és Bodorfapuszta birtokába. Az utóbbi, az 1897-es Gazdacímtár-ban Büdösfánál szereplő jószág akkor 770 kh területű volt. Perczel Vilmos korszerű gazdálkodásra törekedhetett, mert volt lokomotívja, cséplőgépe és vetőgépei is. A házasságból 3 gyermek született, Róza (1876-1961), Győző (1878-1937) és Tibor (1880-1952). A későbbi adatokból úgy tűnik, hogy a szülők a Szentlőrinc melletti Tarcsapusztára költöztek, ahol már régebbi időktől részbirtokuk, vagy bérelt jószáguk lehetett. Az anyai birtokokat már életükben átengedhették a gyerekeknek, valamikor a századfordulón. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy csak ezek maradtak, mivel az apa, Perczel Vilmos eljátszotta vagyonát Monte Carloban. Zsibót az idősebb fiúnak, Győzőnek jutott
TitleRevisionOperations
Perczel-kastély2011-06-08 17:03 - Anonymous - KÖH

current revision